Ismeretszerzés

A és B
Munkaforma: pármunka   Anyag, eszköz: feladatlap-pár   Idő: 10-15 perc   Tantárgy: összes   Mire jó még: komm. készség fejlesztése

A módszer célja új ismeretek szerzése ill. ide­gen nyelv esetén a beszédkészség fej­lesztése. A módszer az információ­hiány­ra épít, ami szükségszerűen kommu­niká­ciós helyzetet teremt, és az együttes, valamint az egy­más­tól való tanulás lehetőségét kínálja.

A tanulók párban dolgoznak. A feladatot A és B feladatlapon kapják meg. Mindkét feladatlap a megoldáshoz szükséges in­for­mációknak csak az egyik felét tartalmazza. A tanulók nem láthatják egymás feladatlapjait. Ahhoz, hogy a tanu­lók ki tud­ják tölteni a saját feladatlapjukat a hiányzó informá­ci­ókkal, kérdéseket kell fel­tenniük egy­más­nak.

Folytatás lehet az, hogy további informá­ciókat, képeket keres­nek a témával kap­csolatban, majd közösen referá­tumot tar­tanak az osz­tályban – ehhez az szüksé­ges, hogy az osz­tályban többféle feladatlappal dolgozzanak a tanulók.

Ha mindenki ugyanazzal a feladatlappal dolgozott, folytat­hatjuk a feladatot partnerkvízzel is.

Adáshiba: képhiba/hanghiba
Munkaforma: egyéni->csoport->plénum   Anyag, eszköz: filmrészlet, multimédiás eszköz, feladatlap   Idő: 3p.+15p.+prezentáció  Tantárgy: magyar, idegen nyelv, társ.tud.   Mire jó még: komm.készség fejlesztése

A módszer a film „többcsatornás” jellegét használja ki, a feladat idejére szétválasztva a hangot és a képet. A módszer fókuszában a verbális és a nonverbális jelek összekapcsolása áll. A cél a jelenet intenzív feldolgozása, azáltal, hogy a tanulók egyszerre, egy időben vagy csak a hangra, vagy csak a képre koncentrálnak, így a megfigyelőképességük is pontosabbá válik.

Képhiba: A tanár egy filmből olyan jelenetet választ ki, amelyben a hangnak, a beszédnek különösen fontos szerepe van. (A képhiba-feladat előtt esetleg már néhány részletet láthattak a tanulók a filmből.)

A kiválasztott jelenet alatt a tanulók hátat fordítanak a tévének / vetítőfelületnek, és kizárólag a hang alapján próbálják elképzelni. Mit láttat a kamera, milyen helyszínt, milyen perspektívá­ból, milyen kameravezetéssel… stb.? Ötleteiket a jelenet meghallgatása után kis csoportokban megvitatják, és megegyeznek egy mindenki számára elfogadható megoldásban.

További lehetőség: Levesszük a fényerőt, vagy sötét anyaggal letakarjuk a tévét.

A csoportmunkát, ill. a megfigyelést segíthetjük egy filmes technikákkal foglalkozó feladatlappal, amely a különböző alaptechnikákkal kapcsolatosan tartalmaz információkat (pl. nagy totál, totál, közelkép, svenk, stb.)

Hanghiba: A kiválasztott jelenetet úgy nézik meg a tanulók, hogy a képet látják ugyan, de levesszük a hangot. (Ebben az esetben nem szükséges, hogy lássanak előtte már hanggal is jeleneteket, hiszen érdekes lehet az is, milyen erősségű és tónusú hangot képzelnek el az egyes szereplőkhöz.) A tanulók feladata, hogy átgondolják, miről beszélnek a szereplők. A lehetséges dialógusokat csoportokban megvitatják.

A csoportmunka eredményét prezentálhatjuk à KEVERT CSOPORTOKKAL, vagy csoportbeszámolókkal. A hanghiba esetén ügyesebb csoportok hangalámondással is próbálkozhatnak.

A prezentációkat követően a tanulók megnézik a jelenetet, és összehasonlítják ötleteiket a valódi filmrészlettel.

Esettanulmány
Munkaforma: csoport->plénum   Anyag, eszköz: feladatlap, dosszié háttéranyagokkal   Idő: 45-90 perc  Tantárgy: összes, főleg társ.tud.   Mire jó még: problémamegoldás

A módszer célja a problémamegoldó, elemző ismeretszerzés konkrét esetek és a hozzájuk tartozó dokumentumok elemzésével. Az esettanulmány az exempláris, feladat­orientált, a való­sághoz szorosan kapcsolódó tanulás egyik fő módszere, melynek során a valóság eseményeit és történéseit egyszerűsített és sarkított formában tanulmányozzák a tanulók. Cél, hogy a tanu­lók a konkrét esetekből általános érvényű megállapításokat tegyenek, és közben kulcskifejezéseket sajátítsanak el.

Iskolai keretek közt különösen alkalmas a módszer a tanulókat közvetlenül érintő témák feldolgozására, melyekben – érintettségük miatt – egyébként nehezebben nyilatkoznak meg (a konkrét eset kapcsán mindez könnyebb). Olyan közéleti problémák feldolgozására is jó a módszer, melyeket hajlamosak a tanulók leegyszerűsítve, feketén-fehéren látni, vagy átsiklanak felette („engem nem érint”).

Újságokból, magazinokból folyamatosan gyűjtsünk aktuális, konfliktust hordozó híreket, tudósításokat és hozzájuk kapcsolódó háttéranyagot, melyek alkalmasak tantárgyunk bizonyos tartalmainak megvilágítására. Az eseteknek alkalmasnak kell lenniük arra is, hogy általános következtetéseket vonhassanak le belőlük a tanulók. Készítsünk hozzájuk feladatlapot ill. egy dossziét a szükséges háttéranyagokkal.

A tanulók a tanórán megismerkednek egy konkrét esettel, majd megkapják az ehhez tartozó dossziét, melynek segítségével kiegészíthetik az eset megítéléséhez szükséges ismereteiket. Az anyagok ismeretében megvizsgálják az esetet az érintettek szemszögéből és külső szemlélőként is.

Ehhez segítő kérdéseket kapnak a feladatlapon: Kiket érint az eset? Milyen helyzetben vannak az érintettek? Mik a probléma főbb okai? Milyen fázisokra osztható az eset alakulása? Mi a végeredmény? Milyen külső feltételek gyakorolnak hatást az esetben érintett személyekre? Milyen nyilvánvaló vagy feltételezhető célokat követnek az érintettek? Milyen eszközöket hasz­nálnak fel érdekeik érvényesítéséhez? Hogyan látják és kommentálják maguk az érintettek az eseményeket? Milyen információkra lenne még szükséged, hogy minél jobban bele tudj helyezkedni az érintettek helyzetébe? Te másként jártál volna el? Ha igen, hogyan, és miért?

Több szereplőt érintő eseteknél lehetőség van arra is, hogy minden csoport más-más szereplő perspektíváját elemezze.

Az elemzést plénumbeszélgetés zárja.

 

Feladatrally
Munkaforma: pármunka/csoportmunka   Anyag, eszköz: feladatlapok, megoldókulcsok   Idő: min. 45 perc   Tantárgy: összes   Mire jó még: gyakorlás, ismétlés, kooperáció

A feladatrally módszert akkor használhatjuk, ha a téma megkövetel egy bizonyos sorrendet a feladatok megoldásában. Alkalmazhatjuk akkor is, ha fontos, hogy a gyakorlás során a tanulók lehetőség szerint minden feladatot megoldjanak, vagy akkor, ha azt szeretnénk, hogy bizonyos feladatokat mindenki megoldjon (ilyenkor a feladatrally végén találhatók az „extrák”). Heterogén csoportokban gyakorlások során is szerencsés módszertani megoldás, mivel mindenki a saját tempójában haladhat.

A tanulócsoportok / tanulópárok konkrét feladatokat kapnak, amiket egyesével, külön feladatlapokon rögzítünk. A feladatlapokat sorrendben, egymás után hozzák el a tanulók a gyűjtő-helyről (pl. a tanári asztalról). A feladatok –  hasonlóan a à TANULÓÁLLOMÁSOK feladataihoz – igényeljenek változatos munkamódszereket, fejlesszenek többféle kompetenciát, valamint legyenek zártak, azaz legyen konkrétan definiált megoldásuk, és a tanulók ezáltal tudják saját magukat ellenőrizni.

Ha a tanulók kész vannak egy feladattal, a megoldást egy kijelölt helyen található megoldókulccsal ellenőrzik, kijavítják az esetleges hibákat, átgondolják, mi vezetett azokhoz, esetleg további forrásokat is megnézhetnek.

Ezután visszaviszik a megoldókulcsot, és elhozzák a következő sorszámú feladatot.

A feldolgozott / jól megoldott feladatokat ún. „menetlevélen” jelölik, a jó megoldásért pontot szerezhetnek. Néhány esetben időkorlátot is adhatunk, a pontosságért pluszpont járhat. Az a csoport nyer, akinek a legtöbb pontja van.

Jó, ha az egyes feladatok kb. ugyanannyi idő alatt megoldhatók. Annyi feladatot tervezzünk be, hogy a kötelező feladatokat lehetőleg minden tanulócsoport meg tudja oldani a rendelkezésre álló idő alatt. Az extrák beiktatásával a gyorsabban dolgozó tanulók sem unatkoznak, ha már kész vannak a kötelezőkkel, de a lassabban ill. alaposabban dolgozók is biztonsággal teljesíthetik a kötelező penzumot.

 Felderítés
Munkaforma: csoportmunka/plénum   Anyag, eszköz: fényképezőgép, diktafon, kamera, kérdőív, jegyzetfüzet...   Idő: 1-5 óra   Tantárgy: összes  Mire jó még: -

A módszer célja önálló ismeretek, tapasztalatok szerzése egy kevésbé ismert helyszín felkutatásával. A kutatás – a tanulók aktivitását tekintve – különbözik a hagyományos kirándulások­tól, mert a helyszínen nem idegenvezetés történik, hanem a tanulók önállóan fedezik fel azt. A kutatások sikeres végrehajtása érdekében néhány technikát alapszinten ismerniük kell a tanulóknak. Ide tartozik többek között a célzott megfigyelés, a kérdőívezés, az interjúkészítés technikája, jegyzőkönyv és vázlatok készítése, sajtóbeli információk nyomon követése, stb. Egyéni kutatási feladatot adjunk viszonylag egyszerűbb megfigyelési céloknál, csoportos kutatást javasoljunk a komplexebb összefüggések feltárásához, amelyek kölcsönös segítséget és támogatást is igényelnek a csoporton belül.

Előkészítésként rögzítjük a felderítési célokat és felvesszük a kapcsolatot olyan személyekkel, akik kapcsolatban vannak a kutatni kívánt hellyel. Meg kell állapodnunk az időpontban, ami­kor a helyszínen fogadni tudják a tanulókat. Fel kell mérni, hogyan, mennyi idő alatt és milyen költségekkel tudunk eljutni a helyszínre. Meg kell állapodnunk az iskolavezetéssel és a kollé­gákkal, figyelembe véve a kutatással járó sajátos időbeosztás órarendre tett hatásait. Egyes helyszínek esetén balesetvédelmi oktatásra is szükség lehet.

A téma kiválasztásánál fontos, hogy a tanulóknak legalább alapismeretekkel rendelkezniük kell az adott kutatási témáról. Politikai és társadalmi területen végzendő kutatásoknál a tanulói előismeretek kiemelt jelentőséggel bírnak. A tanulókat fel kell készítenünk a szakszerű megfigyelésre, közösen gyűjtsünk kérdéseket és megfigyelési szempontokat, tisztázzuk a kutatási lehetőségeket. Közösen vagy a kutatócsoportokban meg kell határoznunk a munka lépéseit, és ki kell jelölnünk a felelősöket. A tanulóknak gyakorolniuk kell a fontosabb kutatási techni­kákat és a szükséges technikai eszközök használatát.

A helyszínen kérdőívekkel, interjúkkal, feljegyzéseket, vázlatokat, fotókat és videofelvételeket készítve a tanulók információkat gyűjtenek. A helyszíntől függően a látogatás 1-5 órát is igénybe vehet. Az iskolába visszatérve beszámolnak a benyomásaikról és élményeikről.

Eztán előkészítik a gyűjtött információkat és anyagokat a dokumentáció ill. a prezentáció számára.

Idővonal
Munkaforma: egyéni/páros munka  Anyag, eszköz: -   Idő: feladattól függően  
Tantárgy: történelem, magyar, termtud.  Mire jó még: ismétlés

A tanulók – előismereteikre ill. tippjeikre hagyatkozva – kronologikus sorrendbe állítanak megadott eseményeket.

A következő lépésben segédanyagot használhatnak – tankönyvet, internetet, más szövegeket –, hogy részletes információkkal egészítsék ki az egyes bejegyzéseket. Végül az esemé­nyeket idővonalként plakáton rögzítik.

Az eseményeket lehet illusztrálni, grafikonná, ábrává átalakítani. Az idővonalat a közös munka során a tanulók folyamatosan kiegészíthetik. Állandó része lehet pl. a füzetnek, hogy ami­kor az adott szakaszról tanulnak, a tanulók az óra végén, lezárásként önállóan felírják az adott szakaszhoz a fontos információkat.

Variációk:

–        Új anyag esetén minden pár kap egy információt, ami az idővonal egy szakaszán elhelyezett eseményre vonatkozik. Segédanyag tanulmányozásával megkeresik, melyik lehet ez az esemény, és további információkat gyűjtenek hozzá. A prezentáció során a párok az események időrendi sorrendjében elmondják, ami a saját témájukkal kapcsolatban fontos.

–        A tanulók pármunkában megkapják az idővonalat, mindegyiküknél más-más részletek hiányoznak, a kettő együtt kiadja a teljes képet. Össze kell foglalniuk egymásnak, mi van a saját lapjukon, és ki kell egészíteniük a saját, hiányos idővonalukat. (à A ÉS B)

Impulzusreferátum
Munkaforma: frontális és plénum/csoportmunka váltakozva   Anyag, eszköz: vizualizálás: plakát, fólia, tábla, stb., moderációs kártyák, BlueTack   Idő: 5+10perc/résztéma   Tantárgy: összes  Mire jó még: -

A módszer segítségével rövid idő alatt sok információt közvetíthetünk, és emellett a tanulók érdeklődése is növelhető az adott téma iránt. A módszert akkor célszerű alkalmazni, ha a szakértőnek (aki lehet a tanár vagy egy, a témában jártas diák) lényegesen több információja van az adott témáról, mint a hallgatóságnak, ill. ha kevésbé lenne hatékony induktív módon eljuttatni az adott információkat minden egyes tanulóhoz.

Az impulzusreferátum rövid terjedelmű, a téma központi kérdéseire koncentrál, csak a legfontosabb tényeket sorolja fel. Azokat, amelyek elegendőek ahhoz, hogy a referátumot követő vitát elindítsák. A klasszikus előadástól tehát terjedelmében, és a sokkal pregnánsabb, szinte mozaikszerű bemutatási módban is különbözik. Feladata, hogy rövid betekintést nyújtson a témába, világossá tegye a tanulók számára a téma legfontosabb aspektusait, ill. a vitatott kérdéseket. Nagy segítséget nyújt a módszer abban is, hogy a tanulókat hozzászoktassuk az önálló mun­kához és a csoportmunkában történő témafeldolgozáshoz.

A tanár vagy a témában jártas diák (ez az adott szituációtól vagy osztálytól függ) megindokolja, hogy miért szükséges a témával, kérdéssel foglalkozni. Kiindulhat konkrét példából vagy esettanulmányból is. Meggyőződik arról, hogy vannak-e olyan tanulók, akik valamelyest jártasak a témában. Minden diák elmondja, amit arról tud, vagy ami arról az eszébe jut. Az elhang­zott információkat az előadó felírja a táblára vagy moderációs kártyákon a falra, táblára, csomagolópapírra rakja, hogy mindenki jól láthassa.

Az előadó – tartalomjegyzékhez hasonlóan – megadja a referátum felépítését, és megnevezi azt a 3-4 főbb szempontot, amivel foglalkozni fog. A szempontok alapján a tanulókkal együtt csoportosíthatja az előzőleg elkészített kártyákat, és megjelölheti azokat, amelyekre a referátum során ki fog térni. Legfeljebb 5 percben beszél az első nagyobb témáról. Az adott kérdéskörben az előadónak törekednie kell minél több gyakorlati példa bemutatására.

A résztéma lezárása után a tanulók lehetőséget kapnak arra, hogy plénumban vagy kiscsoportban megbeszéljék az elhangzottakat, kérdéseket fogalmazzanak meg, melyekre a követke­zőkben választ szeretnének kapni. Az előadó válaszol azokra a kérdésekre, melyek szigorúan az első résztémához kapcsolódnak, amelyek pedig a következő résztémát érintik, azokat beleszövi a 2. referátumrészbe. Ezután minden résztémát hasonló módon dolgoz fel.

Összegzésként vissza lehet térni a táblán, falon, csomagolópapíron található kártyákhoz, mindenki kiemelheti az elhangzott résztéma információi közül a számára legfontosabbakat.

Folytatható a téma a vitás kérdések megbeszélésével, vagy csoportok alakíthatók, amelyek a téma vázlatos ismerete alapján már képesek maguknak önálló tevékenységi területet választani.

Információs sarkok
Munkaforma: egyéni munka/csoportmunka  Anyag, eszköz: témától függően rövid szövegek, plakátok, hanganyagok, grafikonok stb.   Idő: 10+35 perc   Tantárgy: összes   Mire jó még: ráhangolódás

A módszer lehetővé teszi, hogy a különböző érdeklődésű tanulókat egyidejűleg motiváljuk az új téma feldolgozására, és elősegítheti egy téma különböző aspektusainak gyors áttekintését.

Változatos információs anyagok összeállításával lehetőséget adunk a tanulóknak, hogy az új témát több nézőpontból közelítsék meg, aszerint, hogy őket a témának melyik aspektusa ér­dekli leginkább. Az óra elején több „információs sarkot” készítünk elő (ez nem feltétlenül a terem négy sarkát jelenti). Ezeken a helyeken a tanulók olyan szövegeket, diagrammokat, képe­ket, újságcikkeket, modelleket, esetleg tárgyakat stb. találnak, amelyek valamilyen ismeretet, információt közölnek az adott témával kapcsolatban. Fontos, hogy minden információs sarok­ban a téma egy adott résztémájáról legyen szó, így több nézőpontból megközelítve azt.

Az információs sarkok számát a csoport / osztály létszáma határozza meg. Annyi információs sarkot kell összeállítanunk a teremben, hogy egy-egy helyen legfeljebb 4-6 diák tud dolgozni.

Fontos, hogy a témával kapcsolatos anyagok minden információs sarokban gyorsan áttekinthetőek, szemléletesek és érdekesek legyenek

A tanulók az óra elején áttekinthetik az egyes információs sarkokat, és eldönthetik, melyik helyen szeretnének dolgozni. Azt a sarkot, ami nem váltotta ki a tanulók érdeklődését, ki lehet iktatni az adott órai feldolgozásból. Ha bizonyos sarokban túl sokan, máshol pedig túl kevesen szeretnének dolgozni, akkor segítenünk kell, hogy a tanulók lehetőség szerint optimális lét­számban dolgozzanak az egyes helyeken. Ahol nagyon sok az érdeklődő, érdemes meggondolni, hogy nem lehet-e a tanulókból két csoportot kialakítani és / vagy a témát két részre bon­tani. Fontos viszont, hogy ne kényszerítsük a diákokat olyan téma feldolgozására, amit nem választottak.

Az egyes sarkokban a tanulók nemcsak tájékozódnak, hanem konkrét feladatokat is megoldanak csoportmunkában, így elkerülhető a céltalan nézelődés. Például kérdésekre keresnek választ az ott található szövegekből, vagy diagrammot értelmeznek, stb. Az ezekhez szükséges feladatlapokat, kellékeket is készítsük oda előzőleg a az információs sarkokba.

 


Munkaforma:   Anyag, eszköz:   Idő:   Tantárgy:   Mire jó még:


Munkaforma:   Anyag, eszköz:   Idő:   Tantárgy:   Mire jó még:


Munkaforma:   Anyag, eszköz:   Idő:   Tantárgy:   Mire jó még:


Munkaforma:   Anyag, eszköz:   Idő:   Tantárgy:   Mire jó még: