ABC-módszer
TANTÁRGY: összes IDŐ: 10-15 perc MUNKAFORMA: a) egyéni/csoport b) plénum ESZKÖZÖK: feladatlap/moderációs kártyák, csomagolópapír, filctoll ELŐKÉSZÍTÉS: szükséges MIRE JÓ MÉG: előismeretek mozgósítása, értékelés
a) A módszerrel olyan új témákat vezethetünk be, amivel kapcsolatban a tanulóknak már vannak előismeretei, vagy ismétlő órán visszatekinthetünk az előző tartalmi egység főbb csomópontjaira. A tanulók egyedül, párban vagy kisebb csoportokban dolgoznak. A tanulók ill. a csoportok kapnak egy-egy feladatlapot, rajta az ABC egymás alá írt betűivel. A témával kapcsolatosan az egyes betűkkel kezdődő szavakat, fogalmakat, adatokat… írnak a feladatlapra. Egy betűhöz kerülhet több fogalom is. Az sem baj, ha néhány betű kimarad. Amikor készen vannak, felolvassák a szavakat, és csomagolópapíron közös listát készítenek az osztályban. A közös listára válogatás nélkül minden olyan szót felveszünk, amit az osztály tanulói a témához kapcsolódónak tartottak.
Variációk:
– Megkönnyíti a közös lista készítését, ha a csoportok az egyes betűkhöz rendelt szavakat moderációs kártyákra írják, majd ezeket plénumban a táblán vagy a földön ABC-sorrendbe rendezik.
– A téma egy fontos kulcsszavát írjuk függőlegesen a feladatlapra, és a tanulók a kulcsszó minden egyes betűjéhez keresnek a témával kapcsolatos szavakat.
b) Használhatjuk a módszert lezárt tanulási folyamatok tartalmi értékelésére. A módszer inspirálóan hat, kreatív energiákat szabadít fel, mivel a tanulók szeretnének lehetőleg minden betűhöz írni valamit. Hosszú plakátra (kb. 3 csomagolópapír, hosszú csíkká összeragasztva) felírjuk egymás alá az ABC betűit. (Q, X, Y, W is!) A plakátot lefektetjük a tanterem közepére úgy, hogy jól hozzá lehessen férni mindkét oldalról. Ha a teremben nincs ennyi hely, menjünk ki a folyosóra. Válasszunk valamilyen kellemes, lassú, halk aláfestő zenét. (Ha a folyosón vagyunk, ezt célszerű mellőzni.)
A tanulók feladata, hogy gondolják át, mit tanultak, mit csináltak az előző szakaszban. Mi az, amit hasznosnak, érdekesnek, emlékezetesnek, könnyen feldolgozhatónak tartanak, olyannak, ami megkönnyítette a munkát. Mi az, ami nem volt hasznos, nehéz, kevésbé érdekes vagy unalmas volt, amire szerintük soha nem lesz szükségük, szinte biztos, hogy el fogják felejteni, ill. ami nehezítette a munkát.
Ami eszükbe jut, írják fel az egyes betűkhöz – MELEG színekkel, ha az pozitív tanulási élmény, HIDEG színekkel, ha negatív. A gyűjtés közben lehetőleg ne beszélgessenek egymással, a többiek feljegyzéseit viszont kommentálhatják írásban, FEKETE színnel.
A végén körbeálljuk a plakátot, és mindenki tehet fel kérdéseket, ha valamilyen feljegyzést nem ért, vagy ha valamit mégiscsak szóban szeretne kommentálni.Asszociációs lánc
TANTÁRGY: összes IDŐ: 5-10 perc MUNKAFORMA:plénum
ESZKÖZÖK: tábla, fólia+filc ELŐKÉSZÍTÉS:- MIRE JÓ MÉG: előismeretek mozgósítása, ismétlés
Ez a módszer egy téma asszociatív megközelítésére alkalmas.
A táblára felírunk egy szót vagy fogalmat, ami az óra témájával kapcsolatos, és a tanulók érzelmeire is hatást gyakorolhat. Kérdőjelet rajzolunk a szó mellé, és elkezdjük a láncot egy olyan fogalommal, amely az elsővel összefüggésben van.
A tanulók feladata, hogy a mindenkori utolsó elhangzott szóhoz asszociáljanak. A tanulók szabadon bekiabálhatnak, de ha körben ülnek, az ülésrendet is követhetjük.
Az elhangzott asszociációkat sorban felírjuk közben egy fóliára. Ez alapján a későbbiekben beszélgetést, kutatómunkát kezdeményezhetünk, vagy olvasási feladatot fogalmazhatunk meg a soron következő tankönyvi leckéhez. (pl. „Olvasd el a leckét: Melyik azok a fogalmak ill. nevek, amelyek szerepelnek a könyvben?”)
Asztalterítő
TANTÁRGY: összes IDŐ:10-20 perc MUNKAFORMA:egyéni -> 4 fős csoportok->plénum
ESZKÖZÖK: csom.papír, 4 különböző színű filctoll csoportonként MIRE JÓ MÉG: ötletek gyűjtése, egymás megismerése
A módszer célja, hogy a tanulók egy adott témával / problémával kapcsolatban megfogalmazzák ötleteiket, véleményüket, megismerjék és kommentálják másokét, és kis csoportban közös véleményt alakítsanak ki. Lehetőséget biztosít a visszahúzódó tanulóknak, hogy véleményt nyilvánítsanak, a „lustább” tanulókat is arra készteti, hogy aktívan részt vegyenek a közös gondolkodásban. A módszer alkalmas arra is, hogy a tanulók jobban megismerjék egymást.
A tanulók négyfős csoportokban helyet foglalnak az „asztalterítővel megterített” asztalok körül. Minden tanulónak van egy saját mezője, és mindenkinek más színű filctolla. Középen található a csoport közös mezője.
A saját területén mindenki felírja a központi kérdéshez / problémához kapcsolódó véleményét / ötleteit. Két-három perc után fordítanak a terítőn, elolvassák, amit a mellettük ülő társuk írt, és írásban kommentálják azt. Közben tilos beszélgetni.
Addig forgatják a terítőt, míg mindenki elolvasta, és kommentálta az asztalnál ülő összes társa ötletét, véleményét, és a többiek megjegyzéseivel ellátva visszakapta a sajátját.
Ekkor már szabad beszélgetni: a feladat az, hogy megegyezzenek, mi kerüljön a csoport véleményének összefoglalásaként a közös területre. Amiben megállapodtak, középre feljegyzik, és mindannyian aláírják. Plénumban a csoport egy képviselője beszámol a közös eredményről.
Példák: ötletgyűjtés projektekhez, következő dolgozathoz, problémamegoldási javaslatok, vélemény egy konkrét kérdéssel vagy tézissel kapcsolatban.
Brainstorming
TANTÁRGY: összes IDŐ:11-15 perc MUNKAFORMA: plénum
ESZKÖZÖK: vizualizálási lehetőségek: tábla, csompapír, filc MIRE JÓ MÉG: ötletek gyűjtése, előismeretek mozgósítása
A legismertebb ötletelési technikák egyike. Egy megadott fogalomhoz, témához, tényhez a tanulóknak kell a tiszta, céltudatos gondolkodástól elrugaszkodva, szabadon asszociálni, összegyűjteni mindazt, ami az eszükbe jut. A spontán kijelentéseket rögzítjük, ábrázoljuk, s ezek megmutatják a tanulók érdeklődésének, korábbi, meglévő ismereteinek teljes spektrumát. Előnye, hogy a csoport rövid idő alatt sok ötletet halmozhat fel. A módszer fejleszti a nyitott gondolkodást, és mindenkit megmozgat.
Szabályok:
– A mennyiség szempont megelőzi a minőséget. Mindenki akadálytalanul kimondhatja a gondolatait.
– Nincs rossz megoldás – a pillanatnyilag értelmetlennek tűnő ötletek is hasznosnak bizonyulhatnak a későbbiek során.
– Egymást kinevetni, bírálni tilos.
– Mások ötleteit tovább lehet fejleszteni.
– A brainstorming addig tart, amíg valakinek vannak ötletei.
Mire figyeljünk?
– Érthetően fogalmazzuk meg az indító kérdést / fogalmat.
– Minden ötletet jól láthatóan fel kell írni (à ASSZOCIOGRAMM, KÁRTYAVÁLASZ)
– A végén tekintsük át a kapott ötleteket, a tanulók kiválaszthatják azokat, amelyekkel részletesebben akarnak foglalkozni.
Brainstorming írásban
TANTÁRGY: összes IDŐ:15-20 perc MUNKAFORMA: egyéni -> plénum
ESZKÖZÖK: A/4-es lapok, vastag filcek MIRE JÓ MÉG: ötletek gyűjtése, előismeretek mozgósítása
A módszer a à brainstorming írásos formája, ami különösen akkor hasznos, ha minden tanuló azonos lehetőséget kell, hogy kapjon az ötletek előadására a munka során. A lassab-ban dolgozó tanulók a módszer segítségével nagyobb eséllyel, produktívabban tudnak részt venni a feladatban.
A feladat alkalmas a tanóra elején rövid ötletgyűjtésre is.
Ismertetünk egy konkrét problémát és megbeszéljük ennek kiindulópontját. Minden tanuló kap egy papírt, amire feljegyzi spontán, első megoldási ötleteit, ha ezekből kifogyott, gyorsan szabaduljon meg a laptól, tegye azt a gyűjtőhelyre.
Mi is készítsünk el pár megoldást és ezeket még a tanulói munka megkezdése előtt helyezzük középre, erre azért van szükség, hogy az a tanuló, aki először készen van ki tudja cserélni lapját és dolgozhasson tovább.
15-20 perc után a papírokat szétosztjuk, ezeket a tanulók tanulmányozzák és elmondják, mely ötleteket tartják a legjobbaknak, és miért.
Készíthetnek ranglistát is a megoldásokról.
Megvitathatják csoportmunkában is a megoldásokat, ebben az esetben 5-6 papírt kap egy csoport.
Döntéstorta
TANTÁRGY: összes IDŐ:15-20 perc MUNKAFORMA: egyéni ->csoport-> plénum
ESZKÖZÖK: csom.papír, vastag filcek MIRE JÓ MÉG: célok megfogalmazása
A feladat elvégzésével különösen plasztikus módon lehet egy-egy tanulói csoport véleményét és / vagy érdeklődését kifejezésre juttatni. Könnyen világossá tehető, mely tényező mennyire tűnik hangsúlyosnak az adott csoport tanulói számára. Hasznos, hogy a módszer alkalmazása közben átgondolhatjuk a következő munkafolyamat tervezéséhez fontos tartalmi prioritásokat.
A tanulók csoportokban a következő tanegység témájához kapcsolódóan olyan résztémákat gyűjtenek, melyek érdeklik őket. Ezután plénumban összegyűjtjük, és beszámozzuk az ötleteket
Minden csoport kap egy ív csomagolópapírt, amire előzetesen rajzoltunk egy nagy kört. A feladat az, hogy a tanulók súlyozzák az összegyűjtött ötleteket, aztán ábrázolják a döntésüket úgy, hogy a résztémák fontosságának megfelelő nagyságú tortadarabokra – körcikkekre – osztják fel a kört. Mindegyik körcikket el kell látniuk a megfelelő felirattal.
A kész tortákat à galériaként kiállíthatjuk, majd plénumban megvitathatjuk a közös és az eltérő vonásokat.
Elidegenített képek
TANTÁRGY: magyar, idegen nyelv, társ.tud., filozófia IDŐ:10-20 perc
MUNKAFORMA: egyéni/pár/csoport ESZKÖZÖK: képek, színes filcek, olló, ragasztó/számítógép, projektor
A módszer differenciál, mozgósítja a tanulók előismereteit és tapasztalatait. A képek adta lehetőségek miatt rendkívül intenzív témafelütést eredményez. Több és sokrétűbb asszociációkat tesz lehetővé, mint a szöveg alapú témabevezetések.
A cél az, hogy egy-egy kép eredeti mondanivalóját a tanulók még jobban hangsúlyozzák, ill. kifejezzék a témával kapcsolatos személyes véleményüket. Dolgozhatunk annyi fajta képpel, ahány tanuló az osztályban van, de az sem baj, ha néhány kép kétszer-háromszor szerepel. A tanulók választanak egy-egy, a témával kapcsolatos jó minőségű - papíralapú vagy digitális - képet, amit különböző módszerekkel elidegeníthetnek.
A tanulók
– a kép egy részét kivágva azt új kontextusba, új háttérbe és környezetbe helyezhetik,
– történelmi eseményeket vegyíthetnek aktuális képekkel,
– a képet más színekkel, más technikával újra rajzolhatják,
– az eredeti képből kollázst készíthetnek,
– a képet tükrözhetik, vagy torzíthatják,
– megváltoztathatják a színeket,
– kiegészíthetik további elemekkel, törölhetnek vagy megváltoztathatnak meglévő elemeket (rajzzal, kollázs-technikával).
A képek elidegenítése különösen egyszerű számítógépes programokkal.
A képeket à GALÉRIA formájában vagy személyes kommentárokkal kísérve (kivetítéssel) is bemutathatják a tanulók. A munka folytatása lehet: à tématár / KÉRDÉSTÁR / ÖTLETTÁR.
Elvárások plakátja
TANTÁRGY: összes IDŐ:15-20 perc MUNKAFORMA: plénum
ESZKÖZÖK: moderációs kártyák, filctollak MIRE JÓ MÉG: célok megfogalmazása
Az elvárások plakátja azt a célt szolgálja, hogy összegyűjtsük az új témával, új tantárggyal kapcsolatos tanulói elvárásokat, és megpróbáljuk az osztály közös céljait megfogalmazni úgy, hogy mindenki azonosulni tudjon velük. Jól használhatjuk a módszert pl., ha átveszünk egy osztályt, de alkalmazható szakmai kirándulások előkészítésekor is.
A módszer segítségével már a közös munka legelején tisztázhatjuk, mit szeretnének a tanulók, és mire számítanak, hiszen ha nem fogalmazzák meg elvárásaikat, az később könnyen hátráltathatja a közös munkát. Fontos az is, hogy eközben a tanulók összehasonlíthatják elvárásaikat és céljaikat társaik elvárásaival és céljaival, ezáltal átgondolhatják, és súlyozhatják azokat.
Megkérjük a tanulókat, hogy írják le, mit remélnek, mit várnak az adott tantárgytól ill. a közös munkától. Az egyes elvárásokat a tanulók egyenként moderációs kártyákon rögzítik, ha szeretnék, ráírhatják a nevüket is.
A kártyákat összegyűjtjük, és közösen csoportosítjuk. Összehasonlítjuk őket, megállapítjuk az osztálytagok közös és eltérő elvárásait. A tanár eztán elmondja, mit tervezett, mely új kéréseket tudja integrálni az eddigi tervekbe, vázolja munkamódszereit, elmondja, mik a tantervi elvárások, és ezek hol és hogyan kapcsolódnak a tanulók elvárásaihoz.
A kártyákat plakáton is gyűjthetjük, amit megőrzünk, a falon összegyűjtött kártyákat pedig lefényképezhetjük. A közös munka folyamán, ill. a félév / tanév végén értékelésre, összegzésre is használható a plakát, ill. a fotó.
Érzelmek a kalapban
TANTÁRGY: összes IDŐ:5-10 perc MUNKAFORMA: egyéni -> csoport ->plénum
ESZKÖZÖK: kalap, kártyák, filctollak MIRE JÓ MÉG: előismeretek, vélemények mozgósítása
A módszer célja, hogy a tanulók kifejezhessék az új témával vagy akár a tantárggyal kapcsolatos érzelmeiket, megfogalmazzák a témához való emocionális viszonyukat. Használhatjuk egy új téma bevezetésekor, ill. a közös munka első óráján.
Egy kalapba papírlapokat dobunk, többet, mint ahány tanuló van a csoportban. Minden papírra egy-egy érzelem kifejezésére alkalmas bevezető tagmondatot írunk:
– „Tetszik, hogy…”,
– „Hiányolom, hogy…”
– „Nekem gondot okoz, hogy…”
– „Azt szeretném, ha…”
– „Nyomaszt, hogy…”
A tanulók húznak ezekből néhányat, és gyorsan, gondolkodási idő nélkül befejezik a mondatokat a tananyagra vonatkozólag. A gyakorlat elején hívjuk fel a figyelmet arra, hogy gyorsan kell válaszolni, és a válaszok kizárólag az aktuális érzéseket tükrözik.
Ezek után kis csoportokban átnézik a tanulók a cédulákat, a csoport szóvivője pedig plénumban beszámol a főbb tendenciákról, ill. a szélsőséges véleményekről. Közben jegyzeteljünk, majd később, tanórán kívül tanulmányozzuk az összes cédulát, ez segíthet a program összeállításában, a tartalmak és módszerek kiválasztásában.
Golyóscsapágy
TANTÁRGY: összes IDŐ: 15-30 perc MUNKAFORMA: plénum (max. 30 fő)
ESZKÖZÖK: kettős székkör MIRE JÓ MÉG: előismeretek mozgósítása, kommunikációs készség fejlesztése, értékelés, visszajelzés
A módszer alkalmas nagyobb létszámú csoportban intenzív beszélgetések kezdeményezésére, miközben minden egyes tanulónak (az egyébként kevésbé aktív és ritkán hozzászólóknak is) módja van elmondani a véleményét. Mivel a módszer alkalmazása közben mindenki több társsal is beszél, ennek folyamán többfajta nézőponttal is találkozhatnak a tanulók. Előnye, hogy „védett” környezetben és szabadabban beszélnek, mivel a tanár nem hallja a beszélgetést, még indirekt módon sem befolyásolja a véleményalkotást. A módszer kiválóan alkalmas az egyébként „csendes” csoportok aktiválására. Alkalmazhatjuk szakmai és személyes témák megbeszélésére is. Sikeresen fel lehet frissíteni a módszerrel a tanulók előismereteit, alkalmas tehát az adott tantárgyon belüli ismétlésre egy új téma bevezetése előtt, ill. tantárgyközi kapcsolatok tudatosítására is.
Ugyanezzel a módszerrel – más kérdésfeltevéssel – értékelhetünk lezárt tanulási folyamatokat is.
Terem berendezése: Kettős székkör a terem közepén, egymás felé fordított székekkel. Ügyeljünk arra, hogy a székek a belső körben se legyenek túl közel egymáshoz, mert a tanulók zavarhatják egymást a beszélgetésben.
Előzetesen a témával kapcsolatos 4-5 rövid, beszélgetés indítására alkalmas vitaindító kérdést vagy tézist fogalmazunk meg.
A tanulók egymással szemben ülnek, párban, egy kettős körben. A velük szemben ülő párjukkal véleményt cserélnek az elhangzott vitaindító kérdéssel kapcsolatosan. Meghatározott idő után (ez a kérdéstől függően változó lehet, de ne legyen hosszabb 5 percnél) befejezik a beszélgetést. Az idő leteltét jól hallható jellel (pl. csengő, üvegpohár kocogtatása…) jelezzük.
Ekkor a külső és a belső kör is egy-egy székkel tovább ül, egymással ellenkező irányban elmozdulva. Ily módon mindenki új beszélgetőtársat kap, mi pedig feltesszük a 2. kör kérdését…
A beszélgetés hossza a téma komplexitásától és a csoport beszélgetési kedvétől függ. Folytatása lehet plénumbeszélgetés, ill. à tématár / KÉRDÉSTÁR / ÖTLETTÁR összeállítása, amely a további munkát strukturálja.
Hógolyó
TANTÁRGY: összes IDŐ: 5+5+5+15 perc MUNKAFORMA: egyéni-> pár-> csoport-> plénum
ESZKÖZÖK: kártyák, BlueTech MIRE JÓ MÉG: komm.készség fejlesztése, ötletgyűjtés, döntés
A módszer célja, hogy a tanulók először egyedül átgondoljanak egy problémát vagy tézist, majd egyre több társukkal beszéljék meg azt, igyekezzenek megtalálni a közös nevezőt, és felismerni azokat a pontokat, melyekben eltérnek véleményeik. A módszer előnye, hogy a kisebb csoportok védelme alatt mindenki könnyebben elmondja azt, amit a „csoportnyomás” és az esetleges elutasítástól való félelem miatt plénumban nem adna elő.
A módszer alkalmas ötletek gyűjtésére is, a végén megkönnyítve a közös döntést, mivel a többség által nem támogatott ötletek a munka közben folyamatosan kihullanak.
1. lépés: EGYÉNI MUNKA: Minden tanuló kap egy önállóan megoldandó feladatot, ez lehet pl. ötletek gyűjtése, vélemény megfogalmazása címszavakban egy kép / szöveg / idézet alapján, adott listából a legfontosabb X számú elem kiválasztása, valamilyen dolog legfontosabb jegyeinek összegyűjtése (pl. „a jó tanár jellemzői”), stb. Adott idő alatt a tanulók listát / jegyzetet készítenek.
2. lépés: PÁRMUNKA: Minden tanuló keres magának egy partnert, elmondják egymásnak ötleteiket / megoldásaikat, bemutatják listáikat. Ezután, adott idő alatt, meg kell egyezniük egy közösen képviselhető álláspontban, vagy a két lista alapján készíteniük kell egy közöset. Erre vonatkozólag adjunk számszerű információt: pl. írják fel a mindkettőjük számára legfontosabb 5 vagy 6 jellemzőt, 5 vagy 6 legjobb ötletet… stb.
3. lépés: 4-ES vagy 6-OS vagy 8-AS CSOPORTOK (az osztály méretétől függően, de ügyeljünk arra, hogy ne keletkezzen ebben a lépésben 4-nél több csoportunk): Két, három vagy négy pár alkot csoportot, az eljárás ugyanaz, mint a 2. lépésnél. A csoportok ezúttal is megegyeznek a mindenki által fontosnak tartott 5 vagy 6 elemben, és ezeket ezúttal egyenként moderációs kártyákon rögzítik, majd választanak egy csoportképviselőt.
4. lépés: PLÉNUM: A csoportok képviselői bemutatják a csoportjuk eredményét. A prezentációt jelentősen könnyíti, hogy nem a saját véleményét adja elő a képviselő. Az egymás után következő csoportok képviselőit kérjük meg, hogy az azonos / rokon kártyákat ragasszák egymás mellé, ezzel megkönnyítjük az osztály véleményének vizualizálását: Jól láthatóvá válik, hogy a sokszor / többször megnevezett ötletek / témák / vélemények az osztály nagy részének fontosak, az egyszeri megnevezés megmutatja, hogy az, az osztály egészét tekintve kevésbé fontos, de hangsúlyozhatja pl. az ötlet eredetiségét…
Karika-túra
TANTÁRGY: társ.tud., term.tud., magyar IDŐ:3p./kép+10-15 perc MUNKAFORMA:csoportmunka
ESZKÖZÖK: 5-6 karikatúra azonos témában, BlueTech, feladatlap MIRE JÓ MÉG: előismeretek, vélemények mozgósítása
A módszer célja egy társadalmi / politikai / gazdasági probléma értelmezése a karikatúra, mint ábrázoló és interpretáló műfaj segítségével. A karikatúrák poénra kihegyezett, túlzó és sarkító módon láttatják a problémákat, ezért megkönnyítik a tanulók számára az értelmezést, ill. a témához való közelítést.
A Karika-túrához 5-6 karikatúrát választunk, melyek nagyjából lefedik kiválasztott témánk főbb tematikus gócpontjait. Használhatunk csak rajzos és szöveges karikatúrákat. Idegen nyelvű karikatúrák esetén meghagyhatjuk az eredeti szöveget, különösen, ha a tanulók ezt az idegen nyelvet tanulják, és megadhatjuk a szöveg fordítását. Az A4/A3-as méretre nagyított karikatúrákat a terem különböző pontjain helyezzük el a falon, szemmagasságban, jól hozzáférhető helyen.
Annyi csoportot alakítunk ki, ahány karikatúrát kiválasztottunk. A tanulók kis csoportokban megtekintik a karikatúrákat, és értelmezik őket irányító kérdések segítségével:
– Hogyan látja / láttatja a rajzoló a témát?
– Milyen problémára ill. a probléma mely aspektusára hívja fel a figyelmet?
2-3 perc után hangjelzésre a csoportok az óramutató járásával megegyezően tovább mennek a következő karikatúrához. Ha a csoportok már mindegyik karikatúrát értelmezték, levesszük azokat a falról.
Ezek után minden csoport húz vagy választ egy karikatúrát, és részletesen elemzi írásban is, egy feladatlap segítségével.
– Téma: Mit ábrázol a rajzoló? Mely jelenségre hívja fel a figyelmet?
– Képi elemek: Hogyan, milyen eszközökkel (tárgyak, alakok, szimbólumok, színek, stb.) ábrázolja a témát?
– A rajzoló szándéka: Érzékelhető-e a rajzoló állásfoglalása? Ha igen, hogyan foglal állást? Szerintetek miben nyilvánul ez meg?
– Saját vélemény: Hogyan értékelitek ti a karikatúra mondanivalóját?
– Milyen kérdések merültek fel bennetek a karikatúrával kapcsolatban, amiket tisztáznunk kellene, amiknek utána kellene nézni?
Javaslat a csoportmunka eredményeinek értékelésére: à kevert csoport, à forgó csoport.
Kérdésfa/ötletfa
TANTÁRGY: összes IDŐ:10+15 perc MUNKAFORMA:csoportmunka -> plénumESZKÖZÖK: csom.papír, vastag filctoll MIRE JÓ MÉG: előismeretek mozgósítása, ötletgyűjtés, projekt előkészítése
A módszer segítségével a tanulók ráhangolódhatnak az új témára, a kérdések megfogalmazásával mozgósíthatják a témával kapcsolatos előismereteiket és tapasztalataikat.
A tanulók feladata, hogy előző tanulmányaikból már részben ismert, most viszont részletesebben, vagy más aspektusból tárgyalandó témával kapcsolatban minél több kérdést fogalmazzanak meg. Egy központi kérdésből induljunk ki, melyből elágazva további kérdéseket tesznek fel. A gondolatmenetüket vizuálisan is ábrázolják a tanulók: csomagolópapírra vastag filctollal lerajzolnak egy fát, a vastag ágak a fontosabb, a vékonyabbak pedig a részletkérdéseket ábrázolják.
A csoportok által ily módon elkészített kérdésfákat össze lehet hasonlítani, majd kiválaszthatjuk a mindenki által központinak megítélt kérdéseket, és azokat egy közös kérdésfa formájában ábrázolhatjuk.
A fa-módszerrel ötleteket is gyűjthetünk és vizualizálhatunk, ezzel hosszabb munkafolyamatokat, pl. projekteket is tervezhetünk. Ez az „ötletfa” a projekt során végig a falon maradhat, és iránymutatóként szolgálhat.
Kérdésforgó
TANTÁRGY: összes IDŐ:15 perc MUNKAFORMA: egyéni -> plénumESZKÖZÖK: 4-5 csom.papír, vastag filctollak MIRE JÓ MÉG: előismeretek mozgósítása, ötletgyűjtés
A módszer segítségével a feldolgozandó témát a tanulók kérdések segítségével rendszerezhetik, azt különböző szempontok szerint újból áttekinthetik, miközben mozgósítják eddigi tapasztalataikat és előismereteiket. A tanulóktól érkezett különböző és szerteágazó kérdések által a feldolgozott témát még szélesebben áttekinthetjük.
Előkészítünk 4-5 csomagolópapírt, melyekre olyan különböző nézőpontokat, területeket írunk fel, amelyek szempontjából a témát megvizsgálhatjuk (pl. a fast food témát vizsgálhatjuk a táplálkozás, az egészség, a környezetvédelem, a társadalom, a gazdasági helyzet, stb. szemszögéből is).
A plakátokat körben a földre, vagy a falakra rakjuk, úgy, hogy a tanulók valamennyit meg tudják nézni. Eközben mindegyikre az adott vizsgálati szemponttal kapcsolatos kérdéseket írnak fel, melyeket fontosnak tartanak.
Miután mindenki az összes szempont szerint átgondolta az adott témát, a plakátokat jól láthatóan kifüggesztjük az osztályban. A tanulók végigjárják az összes plakátot, majd megnézhetik, a tankönyv e témával kapcsolatos fejezete milyen kérdésekre ad választ, ill. közösen kiválaszthatják, mely témákkal kívánnak ezen túlmenően részletesebben foglalkozni. Projektterveket készíthetnek, munkacsoportokat alakíthatnak, stb.
Koktélparti
TANTÁRGY: összes IDŐ:15 perc MUNKAFORMA: pármunka váltakozó párokkal=koktélparti*
ESZKÖZÖK: - MIRE JÓ MÉG: egymás megismerése, komm. készség fejlesztése
A módszer alkalmas arra, hogy a tanulók leküzdjék gátlásaikat a kommunikáció, a szóbeli megnyilatkozás területén. Az eljárás egy-egy óra, téma bevezetése során vagy új ismeretek elmélyítésekor is alkalmazható. Kiválóan megfelel akkor is, ha az osztály/csoport tanulóinak meg kell ismerkedniük egymással (pl. év elején), vagy ha órai ráhangolódásról van szó.
A játék alkalmazása előtt néhány mondatban érdemes a „koktélparti” jelentését és a szituációt a tanulóknak elmagyarázni. 9. és 10. évfolyamos tanulóknak nem egyértelmű, hogy konferenciákon, tréningeken a szünetekben találkozhatunk gyakran ezzel, amikor is fogyasztás közben a résztvevőknek kedvező alkalmuk nyílik arra, hogy ismeretségeket kössenek, új információkhoz jussanak, bővítsék munkakapcsolataikat stb.
A diákoknak „smalltalk”-ot, vagyis rövid beszélgetéseket kell elképzelniük a büféasztalnál. (Esetleg lehet teával és keksszel szimbolizálni a szituációt.) A tanulók körbejárnak, és adott időn belül minden társukkal rövid beszélgetést kezdeményeznek. Ha egymás megismerése a cél, akkor lehet egymás neve, előző iskolája, hobbija után érdeklődni, de ha valamilyen ismeret elmélyítése a cél, akkor az adott témára vonatkozóan olyan kérdéseket kell feltenni, amelyekkel kapcsolatban érdekli a tanulókat a többiek véleménye.
Minden beszélgetés során három-három kérdés és válasz után búcsút kell venni egymástól, és másik beszélgetőpartnert kell keresni. A kérdések lehetnek mindig azonosak, hisz a beszélgetőpartnerek úgyis folyton változnak. A játék végén egy plénum beszélgetés keretei között elmondják az osztály / csoport tagjai, hogy milyen tapasztalatokat gyűjtöttek a beszélgetések során.
Fel kell hívni a tanulók figyelmét arra, hogy csak olyan kérdések és válaszok hangozzanak el, amelyek a csoport előtt is vállalhatók. Továbbá arra is, hogy senki sem köteles olyan kérdésre válaszolni, amire nem akar, vagy nem tud.
* Erről a játékról kapta a nevét az a speciális, plénum-hatású munkaforma, melyben az egész osztály egyszerre aktív, mégis egyértelműen pármunkáról van szó, hiszen ennek során a tanulók folyamatosan mozognak a tanteremben, és közben változó párokkal dolgoznak.
Körlevél
TANTÁRGY: összes IDŐ: 45 perc MUNKAFORMA: csoportmunka
ESZKÖZÖK: A/4-es vagy A/3-as lapok MIRE JÓ MÉG: előismeretek mozgósítása, problémamegoldás
A módszerrel többféle megoldást keresünk egy kérdésre ill. egy problémára. A cél annak a tudatosítása, hogy egy problémát többféleképpen is értelmezhetünk, ill. emiatt annak többféle megoldása is lehetséges, melyek „helyességét” a mindenkori kontextus és a mindenkori érintettek döntik el.
A tanulók négy csoportban dolgoznak. Minden csoportban felírnak a kapott lap tetejére egy lehetőleg tömören, lényegre törően megfogalmazott feladatot, vagy egy problémás helyzetet, amit az adott téma vonatkozásában fontosnak ítélnek. (pl. környezetvédelem: „Hogyan lehetne csökkenteni a földön a szénmonoxid-kibocsátást?”) Fontos lenne a tanulók figyelmét felhívni arra, hogy igyekezzenek olyan problémákat felvetni, ill. olyan feladatokat megfogalmazni, amelyekre ők maguk is több megoldási lehetőséget ismernek.
Ehhez kell megoldási lehetőséget találnia a szomszédos csoportnak. A lapot, melyen a probléma vagy feladat szerepel, átadják a szomszédos csoportnak, akik felírják a javasolt megoldásaikat a problémafelvetés alá.
Ezután legyezőszerűen összehajtják a lapot, úgy, hogy az újbóli továbbadásnál csak a feladat látszódjék, a felírt megoldás ne. Minden csoport problémát, feladatot kijelölő „levele” az előzőhöz hasonlóan jár körbe, csoportról csoportra. A feladat elvégzése előtt kérjük meg a tanulókat, hogy az előző csoport által leírt megoldási javaslatokat ne nézzék meg, törekedjenek az önálló munkára.
Az eljárást addig folytatjuk, amíg minden csoporthoz visszakerül a saját lapja. Ezután a tanulók a csoporton belül felolvassák a kapott problémamegoldó javaslatokat, ezeket összehasonlítják, és megvitatják. Az érdekesebb megoldásokat plénum előtt is érdemes áttekinteni.
Közlekedési lámpa
TANTÁRGY: összes IDŐ: 10-20 perc MUNKAFORMA: plénum
ESZKÖZÖK: 1-1 piros, sárga és zöld lap minden tanulónak MIRE JÓ MÉG: -
A módszer célja, hogy az új téma tematikus gócpontjait mindenki számára világossá tegye, a tanulók számára megvilágítsa, mennyire komplex az aktuális téma, és esetenként mennyire vitatott annak megítélése. A tanulók átgondolják egy téma különböző aspektusait, és leadják szavazatukat. A módszerrel mindenki számára transzparenssé válik az osztály véleményének teljes spektruma. Közben mindenki aktív, és még az egyébként keveset és ritkán beszélők is állásfoglalásra kényszerülnek.
A téma első megközelítésére azért alkalmas módszer, mert mindenkinek át kell gondolnia eddigi tapasztalatai és ismeretei alapján, mi a véleménye az egyes állításokról, de nem szükséges, hogy indokolja is a véleményét. Ezzel megkönnyítjük a tanulók számára, hogy a téma intenzívebb feldolgozása során később változtathassanak pozíciójukon, és mindezt képesek legyenek reflektálni is. A módszer nonverbális, alkalmas arra, hogy beszélgetést ösztönző kiinduló helyzetet teremtsen.
Minden tanuló kap 1-1 piros, sárga és zöld kártyát. A tanár felolvas egyenként 8-10 állítást vagy kérdést, melyek a témával kapcsolatosak. Az állításokat / kérdéseket fólián olvashatják is a tanulók, miközben a tanár mindig az aktuális állítást / kérdést fedi csak fel, a többit letakarja. à SZTRIPTÍZ
Miután elhangzott a kérdés vagy a tézis, minden tanuló átgondolja az ezzel kapcsolatos véleményét, és felmutat egy kártyát.: Ha egyetért a tézissel, ill. a kérdésre igennel felel, akkor a zöldet, ha nem ért egyet vele, ill. a válasza nem, a pirosat, ha pedig tartózkodik, a sárgát.
A szavazás eredményét táblázatban rögzítjük,(pl. 1. tézis: 7 piros, 13 zöld, 9 sárga), a téziseket viszont nem kommentáljuk, és nem is vitatjuk meg.
A kártyás szavazást új ismeretek közlése, ill. önálló ismeretszerzést célzó munkafázis követ, melyet beszélgetéssel zárhatunk, ahol újra kitérhetünk a közlekedési lámpa módszer során alkalmazott összes tézisre. A tanulók ekkor ismét állást foglalhatnak, elmondhatják, hogyan látják most a kérdést, miben változott meg kezdeti véleményük.
Lánc
TANTÁRGY: összes IDŐ: 5-10 perc MUNKAFORMA: plénum
ESZKÖZÖK: - MIRE JÓ MÉG: ismétlés
A módszer célja, hogy ráhangoljuk a tanulókat az új témára, mozgósítva közben a témával kapcsolatos asszociációikat, de memorizálhatjuk vele az újonnan elsajátított ismereteket, és fejleszthetjük a tanulók emlékezetét is. Ezen túl fejleszti a tanulók kommunikációs készségét, segít az egymásra figyelésben és a figyelem összpontosításában.
A tanulók mindegyikének ugyanarra a kiegészítendő kérdésre kell válaszolnia, egy egyszerű szabály alkalmazásával: a válaszban a saját válasz előtt mindig meg kell ismételni az előző tanuló(k) által adott válasz(oka)t is.
Például: Milyen szerszámokkal, gépekkel dolgoznak a famegmunkáló műhelyekben?
Vésővel. à Vésővel és satuval. à Vésővel, satuval és fűrésszel… stb.…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése